Interjú az űrből
Exkluzív magyar nyelvű beszélgetés a Nemzetközi Űrállomással

A hét folyamán a NASA washingtoni főhadiszállás révén sikerült bekapcsolódnunk a Nemzetközi Űrállomással (NŰÁ) folytatott beszélgetésbe. A lehetőség ugyan kizárólag az amerikai médiának szólt, ám a szabályok kétszeres, de barátságos megszegése után munkatársunknak sikerült magyarul is elbeszélgetnie Simonyi Károllyal.

Egy-egy tízperces, kizárólagos kapcsolatért egyébként 25 ezer dollárt kér az orosz irányítóközpont, és abban még nincsenek benne a polgári műholdkapcsolatok költségei.

A magyar származású amerikai szoftverfejlesztő jövő pénteken tér vissza a Földre a Szojuz TMA-9 fedélzetén. Simonyi az ötödik magánűrutas a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, és ő az 555. emberi lény az űrkutatás idén ötvenéves történetében, aki elérte a Föld körüli pályát.

Csütörtökön ünnepségre is sor került, Jurij Gagarin 1961-es történelmi űrrepülésének a napja ugyanis az orosz kozmonauták hivatalos ünnepe is egyben. Az ünnepi vacsorát (fürjtojást bormártásban, kacsamellet, parmezános csirkét, sült almát, rizspudingot és szárított barackos süteményt, természetesen mindezt a súlytalanság állapotához idomított halmazállapotban) Simonyi barátnője, Martha Stewart életvezetési médiacsillag küldte az űrállomás legénységének.

A fedélzeten persze nemcsak sajtóbeszélgetések meg ünnepségek szerepelnek napirenden, hanem percre beütemezett munka is folyik. Minderről már kevesebb napi hír érkezik, hiszen az eredményeket először tudományosan fel kell dolgozni. Ezért ritkák a műholdas beszélgetések, amelyek közül egybe be tudtunk kapcsolódni.

Exkluzív magyar nyelvű beszélgetés a Nemzetközi Űrállomással

Érdekes, hogy noha az űrállomás természetesen állandó rádiókapcsolatban van az irányítóközponttal (ezúttal a moszkvaival), minden más kapcsolatot még mindig a régi protokoll szerint kezdenek és fejeznek be. Azok a NASA-tisztségviselők is kötelesek papírral a kezükben végigmondani az előírt szöveget, akik egyébként akármikor beszélhetnek a „fenti embereikkel”. Ebbe kaptunk most mi is egy rövid bepillantást, és ezt továbbítjuk olvasóinknak.

NASA-szóvivő: „Nemzetközi Űrállomás, itt a NASA washingtoni főhadiszállása, milyen a hangminőség?”

Michael Lopez-Allegria, a NŰÁ parancsnoka: „Hangosan és tisztán hallunk mindent, kezdhetjük.”

(Ekkor kapott szót a Magyar Szó és a Duna Televízió washingtoni tudósítója, aki abban a pillanatban az egyetlen újságíró a NASA kommunikációs termében.)

P. T.: Üdvözlet mindenkinek, és elnézést kérek a személyzet többi tagjától, de két magyar nyelvű kérdésem van dr. Simonyihoz, valamint egy angol nyelvű Jurcsihin és Kotov parancsnokokhoz.

Dr. Simonyi, mik voltak az első benyomások, volt-e valami teljesen meglepő, olyasvalami, amire nem lehetett felkészülni?

Simonyi Károly: Hát a... meglepetések között... a felszállás: olyan sima volt, és olyan egyszerű. Inkább olyan volt, mintha helikopteren szálltunk volna fel, nem mintha rakétán. Inkább a rázás volt az elsődleges, és a gyorsulás, az, mondjuk, már másodlagos volt. Az volt az egyetlen meglepetés. Különben érdekes, hogy amit leírtam az első nap... a website-omon... az egészen úgy volt. Tehát sok meglepetés nem volt. De az élmény maga az nagyszerű.

P. T.: Lehet-e valamilyen módon felhasználni a földi szoftvertapasztalatokat és valahogy összehasonlítani a szoftver komplexitását a földi programokéval?

Simonyi Károly: Az űrállomás az persze egy bonyolult gépezet, de nem sokkal bonyolultabb, mint az olyan gépezetek, amilyenek a Földön is vannak, például egy modern tengeralattjáró vagy egy nagy hajó vagy egy nagy kórház. Egy nagy kórház például nagyon-nagyon bonyolult.

Tehát a szoftver szempontjából ez nem egy különleges feladat, és hát elég szépen meg is van oldva. Persze mindig föl lehetne javítani, és ezt majd javasolni is fogom.

P. T.: Köszönöm szépen, és akkor az angol nyelvű kérdés Jurcsihin és Kotov parancsnokokhoz. (Megj.: a görög származású, bajuszos Fjodor Jurcsihin a NŰÁ parancsnoki posztját veszi majd át Allegriától, míg a hallgatag, szőke Kotov a Szojuz parancsnoka. Kotov most sem szólalt meg, de Jurcsihin válasza alatt barátságosan megbökdöste Simonyi oldalát.)

Tudom, hogy együtt készültek fel Károllyal Csillagvárosban. Hogyan állta ki Károly a felszállás tűzkeresztségét?

Fjodor Jurcsihin: Charles természetesen nem professzionális űrhajós, de itt a fedélzeten és a Szojuz kapszulában ő is a legénység tagja. Ha kérdése van hozzánk, felteszi. Semmilyen gondunk sem volt Charlesszal, közénk tartozónak számít. Nem turista ő, saját programja van a fedélzeten, méghozzá nagyon érdekes programja, amiről mindent meg lehet tudni a charlesinspace.com honlapon - yessir!

(Az utolsó szóként elhangzott, közismert amerikai katonai és népi nyelvi fordulat hallatán, valamint az expedíció szállóigéjévé vált Simonyi-féle honlap említésére az egész legénység kacagásban tört ki. Simonyi Károly pedig, aki milliárdos létére, valamint nem mindennapi vállalkozásai, sőt szórakozásai ellenére nagyon szerény ember, csendesen hozzátette: „Köszönöm szépen.”)

Purger Tibor
(Washington)

Forrás: Magyar Szó